Tömítők jellemzői
Vegyi térhálósodás
Kétkomponensű vegyi reakció
röviddel a felhasználást előtt két vegyi összetevőt össze kell keverni
ezt követően megindul a vegyi reakció
bizonyos ideig felhordható a bekevert anyag , utána megköt
Egykomponensű vegyi reakció
a gyár által már összekevert állapotban hordjuk fel
a reakcióhoz szükséges lehet a levegő páratartalma, oxigén, napfény
a felhordást követően a végleges megkötési idő több tényezőtől függ
Fizikai filmképződés (átkeményedés)
a folyékony anyagtartalom elpárolog a szárazanyagból
ideje nagyban függ a hőmérséklettől
az anyag belseje hosszabb ideig marad képlékeny
Feldolgozhatóság
Kinyomható mennyiség
adott körülmények között a fugába kinyomható anyag mennyisége
Nyitott idő
több komponens esetén a bekeverés után rendelkezésre álló idő
ez alatt az idő alatt még felhordható a bekevert anyag
Állékonyság
az a fugaméret, amelyből nem csúszik vagy esik ki a tömítőanyag
(pld. függőleges vagy mennyezeti fuga esetén)
Önterülés
padlótömítésre csak olyan tömítőanyag alkalmas, amelyek önterülő
az önterülő tulajdonság csak vízszintes felület esetén érvényesülhet
Bőrképződés
1-komponensű anyagok esetén az anyag megszilárdulásának kezdete
a képlékeny állapot ekkor kezd átalakulni a funkcióképes állapottá
Ragadásmentesség
a frissen felhordott tömítőanyag felülete bizony idő után érinthető
ezen időszak alatt távol kell tartani minden port és szennyeződést
alacsony hőmérséklet esetén hosszabb idő kell a ragadásmentességhez
Átkeményedési idő (teljes kötési idő)
a tömítőanyag teljes keresztmetszetének átkötési idője
a gyártóművi adatok tájékoztató jellegűek, sok tényező befolyásolja
Térfogatváltozás
diszperziós anyagok és oldószerek elpárolognak a kikeményedéskor
ez a párolgás akár hónapokig vagy évekig is eltarthat
a párolgás eredménye a térfogat csökkenése, mélyedés a felszínen
egyes felhasználások esetében előírják a max. térfogatváltozást
Tapadás
a tömítőanyag tapadásának erősebbnek kell lenni a fellépő hatásoknál
a tapadás fizikai és kémiai kötések együttes hatására jön létre
befolyásolja az alapanyag, a receptura, az alapozó és az aljzat
a későbbi követelmények döntőek az anyag kiválasztásakor
Tapadás/nyúlás
egymást követő nyúlás/összehúzódás hatására
elválhat a tömítőanyag az aljzattól
szakadás következhet be magában a tömítőanyagban
Modulus 100 % nyúlás esetén (E-modulus)
az anyag nyújtása és tágulása közti arány mutatója
Rugalmas visszahúzódás
a rugalmas anyagok „igyekeznek” eredeti formájukat újra felvenni
értékét befolyásolja a receptura
a nagyobb érték nem feltétlenül jelent jobb minőséget
Megengedett alakváltozás
a tömítőanyagok egyik legfontosabb jellemzője
az a mozgás (nyúlás-összehúzódás), amit a tömítő hosszú ideig
ismétlődően elvisel szakadás, leválás nélkül
laborkörülmények között állapítják meg, mesterséges öregítéssel
Összeférhetőség más anyagokkal
ne lépjenek fel a funkciót gátló optikai, fizikai és kémiai változások
Elszíneződés
a fuga anyagában és a fuga mellett felléphetnek elszíneződések
a tömítőanyagban lévő folyékony alkotóelemek okozhatják
fizikai és kémiai folyamatok játszódhatnak le
különösen érzékenyek a fugával érintkező porózus felületek, fémek
Festékállóság
a tágulási hézagokban lévő tömítőanyagokat nem szabad átfesteni
de a fuga szélén a tömítőanyag érintkezésbe kerülhet a bevonattal
vegyi reakció jöhet létre a tömítőanyag és a bevonat között
az állandó műszaki fejlesztések miatt számtalan kombináció adódik
a fugázás kivitelezőjének
tudnia kell a felhordásra kerülő bevonatokról (festék, lakk)
információt kell szolgáltatnia az alkalmazott tömítőanyagokról
UV-állóság
a különböző tömítőanyag másként reagálnak az UV-sugárzásra
az elasztikus tömítőanyagok hosszú ideig UV-állók
Tűzállóság
Éghetőségi osztályok (DIN 4102 ill. DIN EN 13501-1 szerint)
B1 = nehezen éghető, B2 = közepesen éghető, B3 = könnyen éghető
Tűzállósági osztályok
a tömítőanyag önmagában nem minősíthető tűzállósági szempontból
csak a tömítőt is magában foglaló komplett szerkezet minősíthető
Penészállóság - Mikroorganizmusok
pára és hő hatására egyre terjedő nagyságú penész keletkezhet
a levegőben mindenhol jelenlévő spórák könnyen elszaporodnak
legjellemzőbb a hideg évszakban (októbertől márciusig)
vizes helyiségekben az év bármely részében fennáll a veszély
a tömítőanyag soha nem védhető meg teljesen ettől a hatástól
még a gombaölő adalékot tartalmazó is idővel elvesztik a hatásukat
Vegyszerállóság
befolyásolja a vegyszerek koncentrációja, a hőmérséklet, az időtartam
egyes tömítőanyagok vegyszerállósága igen jelentős
Keménység, anyagszilárdság
a megkötött tömítőanyag keménysége: Shore A érték
a gumigyártás során használt mérési módszert alkalmazzák
Élemiszer-minőség
élelmiszerrel érintkező tömítők nem bocsáthatnak ki egészségre káros anyagokat
Ivóvíz minőség
szigorúbb a követelmény, mint az élelmiszerek esetében
további követelmények pld.
abszolút vízállóság
tartós vízterhelés esetén is megfelelő tapadás
megfelelő tanúsításra van szükség
