A szakszerű fuga

A fugatömítés alapszabályai
A tömítőanyag feladatai:
- a fuga megfelelő tömítettsége
- az építőelemek közt fellépő mozgások kiegyenlítése
A kültéri fugákat érő hatások:
- UV-sugárzás, esővíz, csapóeső, vegyszerek, mechanikai megterhelés
A tömítőanyagnak a fuga széleken akkor is tapadnia kell, ha állandóan és váltva szakító, nyomó, nyíró, csavaró terhelés éri
Ezért a későbbi követelményeknek és körülményeknek megfelelően a fugát meg kell tervezni!
 

 A szakszerű fuga
Sokszor a keletkező fuga mélyebb a szükségesnél
    - ez alkalmatlan a funkcióképes tömítésre.
A kitöltendő fuga mélységét megfelelő módon csökkenteni kell
    - ehhez kör keresztmetszetű anyagot használunk.
A kör keresztmetszet miatt a benyomott anyag rétegvastagsága középen
    valamivel kisebb lesz, mint a tapadó felületeken.
Tágulási mozgás esetén a tömítőanyag a vékonyabb helyen fejt ki kisebb ellenállást
    - így az anyag tágulása főként itt következik be.
    - a fuga szegélyeit ezáltal kisebb terhelés éri.
A tömítőanyag mélysége nem haladhatja meg a fuga szélességét
    - a mélység növelésével táguláskor a fellépő erők gyorsan nőnek.
    - a tapadó-felületet indokolatlan terhelés éri.   

A tömítőanyag felületének alakja lehet: sík vagy konkáv
    - mindkettő helyénvaló.
A tömítőanyag mélységét mindig a közepén kell mérni
    - ez mindig legyen kisebb, mint a fuga szélessége.
Nagyon keskeny fugák esetén megegyezhet a fuga szélessége és mélysége
Amire vigyázni kell:
    - A méretezést nem szabad gazdaságossági szempontoknak alávetni!
    - Mindig a műszaki szükségszerűségeket kell szem előtt tartani!

Mivel töltsük ki a fugát?0
A háttérkitöltő anyag legyen
    - nem vízszívó
    - kör keresztmetszetű
Ez a gyakorlatban zárt cellás PE-fugazsinórokat jelent
Soha ne nyomjuk be a fugazsinórt éles tárggyal, pld. csavarhúzó végével
    - ilyenkor gyakran megsérülhet a fugazsinór felülete.
Ha ezután felmelegedik a környezet, a még nem megkötött anyagból hajtógáz szivároghat a fugazsinór anyagába
amely ott gázbuborékot képezhet
Ez könnyen észrevehető a fuga felületének púpossá válásából.
Ennek elkerülése érdekében tompa tárgyat használjunk
    (mint pld. egy lekerekített élű falécet).

A fuga méretezése – az épületszerkezetek mozgása
Téves a hit, hogy a szerkezetek közti fuga mélységét és szélességét csak esztétikai szempontok döntik el.
Sokkal inkább figyelembe kell venni a fugák tervezéskor és elrendezésekor: 
    - milyen épületszerkezeti elemekről van szó?
    - milyen a tömítőanyag megengedett alakváltozási képessége?
    - ezek legyenek egymással összhangban
Tervezéskor az építőanyagok mozgása (tágulás-összehúzódás) döntő
    - ezt észszerűen átszámolva dönthető el, milyen fugaméretet kell kialakítani.
     (figyelembe véve a fugázóanyag tágulási képességét is pld. 20 %)
A hőmérséklet emelkedésével az építőanyagok tágulnak
    - ilyenkor a fuga szélesebbé válik
    - hidegben fordítva: a fuga szélessége csökken
Ez az ellentétes mozgás normál körülmények között akár 24 órán belül többször is előfordulhat.
Ha az egész évre (nyár, tél) gondolunk
    - akkor igen jelentős számú mozgást kell a fugázóanyagnak elviselnie, úgy, hogy közben ne veszítse el a funkcióját.
A tervezéskor azt is tudni kell:
    - az adott épületszerkezet milyen irányban tud tágulni?
    - hol van rögzítve ?
    (ezt sem a tömítőanyag szállítója, sem az nem tudhatja, aki az anyagot felhordja, csak a tervező)

Háromoldalú tapadás
A tömítőanyag a mozgást kiegyenlítő szerepét betölti
    - ha szabadon tud mozogni
Ez megvalósul akkor
    - ha a tömítőanyag csak az oldalsó felületeken megfelelően tapad
    - a fuga alsó, hátsó felületén nem tapadhat
Ha ez nem valósul meg,
    - a fuga felületének bizonyos részeit túl magas terhelés érni, amely
    - először kisebb repedésekhez,
    - majd pedig a teljes átszakadáshoz vezet.
Ezért is szükséges
    hogy a tömítési munka során háttérkitöltő anyagot használjunk!

Háromszög-szituáció
A fugaprofilok egy speciális formája
    - a két tapadófelület egy élben, egy háromszög csúcsán találkozik
      (pld. padló és fal csatlakozása)
Az ott keletkező fuga általában túl vékony ahhoz,
    hogy elviselje a két építőanyag mozgásából adódó feszültséget.
    - a fugát túl nagy terhelés éri.
Az anyag a fuga mélyén lévő helyen kezd el repedni,
    - majd a repedés fokozatosan eljut a tömítőanyag felszínére, ahogy mozgás éri.
Erre a megoldást azt jelenti
    - ha a háromszög csúcsában háttérkitöltő anyagot helyezünk el
      (pld. egy 6 mm átmérőjű PE-fugazsinórt)
Hogy ennek elmozdulását a munka közben megakadályozzuk,
    - bizonyos távolságonként pontragasztással rögzítjük.
Ez a megoldás csak kompromisszumos a túl vékony fuga kiegyenlítésére,
    -mert így keletkező fuga felülete kényszerűen megnő.
Ez nem biztos, hogy megfelel a megrendelő esztétikai igényeinek.
Tekintsük ezt mindenképpen kényszermegoldásnak és hagyassuk jóvá előzetesen a megrendelővel!

Karbantartást igénylő fugák
Ezeket a fugákat erős vegyi és/vagy fizikai terhelés, hatás éri.
    - az ilyen fugákat rendszeresen ellenőrizni kell
    - szükség esetén gondoskodni kell cseréjükről
A tömítőanyagok általában nem érik el maximális terhelhetőségük határát
    - de kivételesen előfordulhatnak ilyen esetek is
      (pld. vegyi üzemben, gyártóművekben, uszodákban).
Ilyenkor nem anyaghibáról van szó, hanem olyan sérülésről, amelyeket bár előre láthatunk, nem védhetünk ki.
Amire vigyázni kell:
A karbantartást igénylő fugára nem vonatkozik az amúgy érvényes garancia
    - ezeket a fugákat már átadáskor nevesíteni kell!
Célszerű már az ajánlatban kitérni erre, indoklással, megelőzve ezzel az utólagos vitákat.